Bukarestben nagy felháborodást keltett, hogy a Moldovai Köztársaságtól elszakadni kívánó Dnyesztermenti Köztársaság bírósága Tiraszpolban gyilkosság vádjával halálra ítélte Ilie Ilascut, négy társát pedig börtönbüntetésre. Mircea Snegur moldovai államelnök is elítélte a "jogi színjátékot", Iliescu elnök pedig a román rádiónak kijelentette: "Felháborodásomat fejezem ki az előre megfontolt gyilkosság miatt, melyet egy anakronisztikus és primitív rezsim készít elő." A szenátus dec. 10-i ülésén határozatban szólította fel a kormányt, hogy indítson diplomáciai offenzívát az elítéltek érdekében. Traian Chebeleu elnöki szóvivő kifejtette, hogy mindezért felelősség hárul az ott állomásozó orosz csapatokra /az orosz 14. hadseregre/. Tiltakozó tüntetés volt Bukarestben az orosz követség előtt. A nagykövet kijelentette, hogy Oroszországnak nincs köze a perhez. /Pesti Hírlap, Új Magyarország, dec. 12./ Iliescu elnök Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnökhöz küldött üzenetében kérte, járjanak közben Ilascu és társai ügyében. A román képviselőház és a szenátus nyilatkozata törvénytelennek minősítette az ítéletet, egyben a kormányfők és nemzetközi szervezetek közbenjárását kérték. /Ilascut halálra ítélték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./
1994. december 9.
Bukarestben dec. 9-én a rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel. A diákok a Tiraspolban halálra ítélt Ilie Ilascu mellett tüntettek, majd a moldovai nagykövetség elé vonultak "Besszarábia román föld!", "Le Snegur elnökkel!" jelszavakat skandálva. /Új Magyarország, dec. 10./
2000. november 29.
A Nagy Románia Párt Bákó megyei szenátori listáján az első helyen szerepelt, és a szavazási eredmények alapján bekerült a román szenátusba Ilie Ilascu, aki jelenleg a Moldovai Köztársaság parlamenti képviselőjeként Tiraspolban politikai fogoly, terrorizmus vádjával. Ilascunak néhány hónappal a romániai választások előtt ajánlotta fel a PRM, hogy a párt Bákó megyei szenátori listáján indítják. Akkor lemondott moldovai állampolgárságáról, de Petru Lucinschi moldovai államfő egyelőre nem fogadta azt el. Ez a tisztázatlan helyzet nem zavarta az illetékes romániai választási irodát, s bár minden kettős állampolgársággal rendelkező személy jelöltségét elutasították, az Ilascuét nem. Bár a Moldovai Köztársaságban a vártnál jóval kevesebb, alig 1300 román állampolgár szavazott, a PRM nyert Moldovában: a párt több mint 500, a pártelnök Corneliu Vadim Tudor pedig több mint 300 szavazatot kapott. A moldovai elnök szóvivője a PRM előretörését aggasztónak nevezte, mivel "a szélsőségesek hatalomra kerülése egyetlen országban sem szolgálja a kölcsönös megértést és együttműködést". /Külföldi parlamenti képviselő bákói szenátor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2000. december 14.
A szenátus mandátumigazoló bizottsága dec. 13-án igazolta a moldovai-román kettős állampolgárságú Ilie Ilascu mandátumát, noha a román alkotmány tiltja, hogy kettős állampolgárságú személyek képviseleti megbízatáshoz jussanak. Ilascu a tiraspoli börtönben tölti büntetését. Seres Dénes szenátor javasolta, hogy tűzzék napirendre Ilascu esetének megtárgyalását, de a többi pártok elvetették az ötletet, jobbnak látták nem bolygatni az ügyet. /Elfogadták Ilie Ilascu szenátori mandátumát. = RMDSZ Sajtófigyelő, dec. 14. - 48. sz./
2000. december 29.
Dec. 28-i együttes ülésén a parlament kinevezte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében részt vevő román küldöttség tagjait. A képviselők egyöntetűen megszavazták, hogy a delegációban a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor és Ilie Ilascu is részt vegyen. (A szavazás formális, a parlamenti pártok között elosztott helyekre minden párt azt jelöl, akit akar.) A küldöttséget Viorel Hrebenciuc RTDP-s képviselő fogja vezetni. A testület ugyanakkor úgy döntött, hogy Liviu Maior RTDP-s szenátor töltse be az európai integrációért felelős bizottság elnöki tisztét. A parlament továbbra is Szabó Károlyt, az RMDSZ szenátorát nevezte ki a Nyugat-Európai Unió parlamentjébe akkreditált román parlamenti küldöttség élére. Mint ismeretes, az RMDSZ szenátora 1996 óta tölti be ezt a tisztséget. /Vadim és Ilascu az Európa Tanács parlamentjében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./
2001. január 5.
Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -
2001. május 2.
Egy lejes kártérítést követel Kincses Előd a román államtól abban a perben, amelyet a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon azért indított, mert a marosvásárhelyi bíróság és az ítélőtábla kettős állampolgársága okán megakadályozták abban, hogy a parlamenti választásokon részt vehessen. Kincses kijelentette: azt szeretné bebizonyítani egyfelől, hogy a román választási törvény alkotmányellenes, és előírásai legalább öt nemzetközi jogszabállyal is ellentétesek. Másfelől Kincses azt is sérelmezi, hogy Ilie Ilascunak és Leonida Larinak kettős állampolgárságuk miatt nem tiltották meg a jelölését, miközben diszkriminatív módon, Dinu Zamfirescunak és neki nem tették ugyanezt lehetővé. /Kincses kontra Románia. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./
2001. május 7.
A moldovai Dnyeszteren túli terület szeparatista hatóságai máj. 4-én szabadon engedtek a kilenc éve bebörtönzött Ilie Ilascut, aki azért küzd, hogy Moldova egyesüljön Romániával. A 48 éves közgazdász professzort 1992-ben tartóztatták le a szeparatista hatóságok Moldova keleti részén, és 1993-ban halálra ítélték az egykori Szovjetunió elleni terrorizmus vádjával. Ilascu vezette a Moldovai Népi Front nevű mozgalmat, amely Moldova Romániával történő egyesítését tűzte zászlajára. Ilascu szabadon engedésében szerepet játszott Vlagyimir Voronyin moldovai elnök, aki személyes befolyását is latba vetette a kiszabadításáért folytatott tárgyalásokon. A szeparatisták vezére, Igor Szmirnov, az Ilascu szabadon engedésével kapcsolatban szervezett sajtóértekezleten elmondta: ezek után megbékélési lépést vár Voronyintól. Ion Iliescu államfő üdvözölte Ilascu szabadulását, aki további terveivel kapcsolatban közölte: Chisinauban megvárja, amíg politikai mozgalmának három másik bebörtönzött tagját is szabadon engedik, majd Romániába megy, hogy ott a szenátusban dolgozzon, hiszen a 2000. novemberi választásokon képviselővé választották. /Szabadon engedték Ilie Ilascut. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
2001. május 9.
A transznisztriai börtönből kiszabadult Ilie Ilascu szenátor máj. 8-án átlépte a román országhatárt. A szenátor kíséretéhez több nagy-románia párti személyiség szegődött. Corneliu Ciontu nagy-romániás alelnök szerint a két ország titkosszolgálatai adták át egymásnak Ilascut, akit aztán Bukarestbe, valószínűleg Cotroceni-be szállítottak, hogy elsőként az államelnök üdvözölhesse őt. /Ilie Ilascu Romániába érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2001. május 10.
Máj. 9-én Ilie Ilascu átvette Nicolae Vacaroiutól a szenátori igazolványt. A szenátus elnöke újságíróknak kijelentette: Ion Iliescu és a román diplomácia további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Ilascu három társa is szabadlábra kerüljön. Nicolae Vacaroiu cáfolta Corneliu Vadim Tudor kijelentéseit, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat gyakorlatilag "megszöktette" előle a kedden Romániába érkező Ilascut. Iliescu államfő kijelentette: javasolni fogja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, hogy az Őrző-Védő Szolgálat a továbbiakban is biztosítson állandó védelmet Ilascunak. - Ilacsu Bukarestbe érkezésekor csakis Ion Iliescuval kívánt találkozni, akit "megmentőjének" nevezett. Ilascu nem fogadta el a C. V. Tudor, illetve a párt főtitkára, Gheorghe Funar által felkínált iasi-i, valamint kolozsvári rezidenciákat, hanem a kormány által rendelkezésére bocsátott lakásba költözött. /Ilascu átvette szenátori igazolványát Biztonsági ügynökök vigyáznak a román hazafira. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ A parlament máj. 9-i ünnepi együttes ülésén felszólalt Ilie Ilascu is, megköszönve a román törvényhozásnak a tiraszpoli nehéz börtönévei alatt tanúsított szolidaritását, és ígérte, mindent tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a Nagy-Románia Párt szenátoraként az ország érdekeit szolgálja. A Szabadság megkérdezte Eckstein-Kovács Péter szenátort, megítélése szerint hogyan fog beilleszkedni Románia és a Prúton túli Moldova újraegyesítéséért küzdő Ilascu egy olyan román törvényhozásban, amely nem engedheti meg magának azt, hogy a határrevízió kérdését napirendre tűzze. A jövő kérdése, hogy Ilie Ilascu végül is hogyan fog beilleszkedni a román parlamentbe, válaszolta. A mostani ülésen a nagy-romániás felszólalók kijelentették: remélik, hogy a jövő évi május 9-i megemlékezésre már Nagy-Románia parlamentjében kerül sor. Eckstein-Kovács Péter az együttes ülésen elhangzott felszólalásában az Ilascu-ügy kapcsán is az európai normák, politikai és erkölcsi elvek asszimilálásának fontosságát hangsúlyozta. Sz. K.: Május 9. üzenete: az európai normák elfogadásának fontossága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Románia soha nem szenvedett hiányt nemzeti hősökben. Találtatott egy ember Moldova Köztársaságban, akit - román szemmel nézve - akár újkori Robin Hoodnak is ki lehet(ett) kiáltani. Ilie Ilascu neve az elfogult nemzetféltőknek, a sovén alakoknak nyolc éven keresztül politikai tőkét jelentett. Vadim Tudor például egyetlen alkalommal sem szalasztotta el világgá kiáltani, mekkora disznóság áldozata a Prúton túli testvére. Egyetlen írott vagy elektronikus sajtótermék sem foglakozik azzal, hogy Ilascut miért ítélték halálra? Ilascu elítélésének indoklása viszonylag egyszerű: csoportot szervezett, és terrorista akciókban vett részt. A világon mindenütt a legnagyobb veszélynek a terrorizmust tartják, jegyezte meg Nánó Csaba. /Nánó Csaba: A nemzeti hős. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./
2001. június 7.
A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság jún. 5-én kihallgatta Ilie Ilascu nagy-romániás szenátort abban a perben, amelyet a tiraszpoli börtönből nemrég szabadult unionista harcos, és három - jelenleg is fogoly - társa az orosz és a moldovai kormány ellen indított. Mint ismeretes, Ilascuékat Tiraszpolban 1992-ben halálra ítélték, nemzetközi nyomásra azonban ezt életfogytiglani börtönre változtatták. Rövid idővel ezelőtt Vlagyimir Voronyin moldovai elnök személyes közbeavatkozására a tiraszpoli hatóságok Ilascut szabadlábra helyezték. - Ilascu Strasbourgban azzal vádolta az orosz kormányt: Moszkva azért támogatta 1992-ben a tiraszpoli szakadárokat, hogy a független Moldova Köztársaság továbbra is az orosz érdekszférában ragadjon. Az orosz és a moldovai kormányok képviselői ismertették álláspontjukat Ilascuék ügyében, és cáfolták a vádat, miszerint Oroszországot is felelősség terheli az 1992-es Dnyeszteren túli konfliktusban. Az orosz fél kijelentette: Moszkva sem anyagilag, sem fegyverekkel nem támogatta a Dnyeszteren túli szakadárokat. Moldova Köztársaság reprezentánsai pedig szintén "ártatlannak" vallották magukat, a moldovai kormányt ugyanis nem terheli a felelősség a Dnyeszteren túli területen elkövetett atrocitásokért, hiszen gyakorlatilag semmilyen fennhatósága nincs a szakadárok fölött. - Az Európai Emberi Jogi Bíróságnak júl. 5-ig kell döntenie, hogy napirendre tűzi-e az eset megtárgyalását. /Ilie Ilascu Strasbourgban. A szenátor szerint Moszkva pénzelte Tiraszpolt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
2002. március 17.
A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői nem fogják az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében támogatni a Nagy-Románia Pártnak (PRM) azt a kérését, hogy Besszarábiát csatolják vissza Romániához - jelentette ki Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke. A PRM elnöke, Corneliu Vadim Tudor szenátor márc. 15-én Kolozsváron bejelentette, hogy az ET parlamenti közgyűlésének áprilisi ülésszakán ő és párttársa, a Moldovai Köztársaságból áttelepült Ilie Ilascu szenátor kérni fogja, hogy nemzetközi döntőbíróság juttassa vissza Romániának Besszarábiát. román parlamenti pártok a közelmúltban már elhatárolódtak Corneliu Vadim Tudor szenátor azon javaslatától, hogy Románia ajánljon üzletet Oroszországnak: lemond a NATO-tagságról, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök ennek fejében garantálja Besszarábia Romániához kerülését. /A kormánypárt nem támogatja Besszarábia visszacsatolását. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./
2002. április 9.
Kincses Előd ügyvéd szerint vitatható és elavult gondolkodásmódra vall az a döntés, amit az Alkotmánybíróság márc. 5-én hozott az általa kezdeményezett "egylejes perben". Mint ismeretes, a neves ügyvédet - hathatós RMDSZ-segédlettel, egy feljelentés alapján - a választási törvényre hivatkozva kettős állampolgársága miatt törölték a 2000-es parlamenti választások jelöltlistájáról. A hivatkozási alapul szolgáló jogszabályt alkotmányellenesnek minősítve, Kincses ? amiként a hasonló elbánásban részesült liberális Dinu Zamfirescu is ? beperelte a román államot, egylejnyi kártérítést követelve. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az ügyet, és jogszerűnek találta Kincsesnek a jelöltlistáról való törlését, mivel a kettős állampolgárságúak nem lehetnek a törvényhozás tagjai Romániában. Ilie Ilascu ugyan kettős, román és moldovai állampolgárként lett szenátor a Nagy-Románia Párt színeiben, de őt nem jelentette föl senki emiatt, ügye nem került bíróságra. Kincses alkotmányellenesnek nevezte a 10-es számú, az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó törvényt, mivel az nem vonatkozik az egyházi és kisebbségi közösségi javakra is. Véleménye szerint az említett jogszabály sérti a tulajdonformák egyenlőségének elvét, illetve a diszkrimináció tilalmát. A premontreiek jogi képviselőjeként eljáró Kincses ? a szerzetesrend egyebek mellett egykori félixfürdői ingatlanjait követeli vissza ? beadványának helyt adva a területileg illetékes Bihar Megyei Törvényszék az Alkotmánybírósághoz utalta az ügyet. Kincses elmondta még, hogy a Tőkés László püspök által az Associated Press tudósítója, Allison Mutler ellen indított, az alsóbb fokokon megnyert, de felsőfokon végül elveszített rágalmazási per után memorandumban kérte a szaktárca vezetőjét, indítványozza a határozat semmissé nyilvánítását. Az ügyvéd arról is beszámolt, hogy bepanaszolta az RMDSZ Etikai Bizottságánál Markó Attilát, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnökét. Kincses elfogadhatatlannak tartja, hogy az említett testület elnöke már húsz hónapja halogatja a Maros megyei szervezet elnöki tisztségéből történt szabálytalan eltávolítása kapcsán beadott panaszának kivizsgálását. /(szentgyörgyi): Kincses nem adja fel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
2002. szeptember 14.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke sajtótájékoztatón felolvasta Peter Schiedernek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) elnökének címzett nyílt levelét, amelyben közli, hogy lemond ETPK-tagságról, az OTV tévéadóval való szolidaritás jeléül. Vadim Tudor leszögezte: az NRP-t helyettese, Daniel Ionescu képviselő, valamint Ilie Ilascu szenátor fogja majd képviselni az ETPK-ba. Levelében C.V. Tudor hevesen bírálta az "Iliescu-Nastase rezsimet s arra kérte az ETPK elnökét, hogy "tegye meg a szükséges lépéseket a határozat érvénytelenítése érdekében", amellyel szerinte Romániában "újra bevezették a cenzúrát". /C. V. Tudor szolidarizál az OTV-vel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./
2002. december 3.
Minden jel arra mutat, hogy még magát a népnyomorító politikai rendőrség múltját átvilágítani hivatott testületet is a régi Securitate mai utódai ellenőrzik. Csakis az kerülhet napvilágra, amit a régi és az új rezsim titkosszolgálatai akarnak. A valahai szekusok (fizetett kémek, verőlegények, ügynökök, besúgók stb.) mindenütt jelen vannak. Van, akiből nagyhatalmú politikus lett, mások újgazdag vállalkozókká váltak, de közülük sokan a mostani a kormányberkekben, állami intézmények vezetőségeiben ténykednek. Sok volt szekus üzletet nyitott, vállalkozást, bankot, export-import céget alapított. Mint Hristea Priboi szekustiszt, aki a brassói munkások 1987-es kommunistaellenes felkelésének leverésekor vallató volt, most a képviselőház és a kormánypárt oszlopos tagja. Vagy Dumitru Jude, akinek az Amerikába menekült kémfőnök Ion Mihai Pacepát kellett volna eltennie láb alól, jelenleg pedig ismert cégvezető. Volt úgy, hogy a román főváros üzleti negyedében szinte csak kvietált tisztek voltak a cégtulajdonosok. Ők tudták, hogy milyen számlákon vannak a fegyverkereskedelemből származó valutaösszegek, hol vannak elrejtve a különböző titkos vagyonok, párt- és állami pénzek: el is osztogatták szépen egymás közt. Mind a mai napig nem tudja senki, hogy mennyi volt és hova lett az RKP, a KISZ, a szakszervezetek vagyona meg a különböző titkos és féltitkos számlákról a pénz. Romániában nem számolnak el az újsütetű multimilliárdosok. A Securitatéhoz valaha igencsak közel álltak a Paunescu-fivérek. Kétséges Sorin Ovidiu Vantu vagy Viorel Catarama vagyona is. Sokan állítják, hogy a kormánypárttal összefonódva haladó Román Humanista Párt nevű szervezet vezére, Dan Voiculescu sem keresztényi módon hozta össze a vagyonát. Végig kell futni a száz leggazdagabb romániai közkézen forgó listáján. Az első Iosif Constantin Dragan, a valahai vasgárdista. Ilie Ilascu szenátor, akit egy köztörvényes bűnözőknek fenntartott transznisztriai börtönből importált Románia a honatyai székbe, azért nem kaphat vízumot az Egyesült Államokba, mert a szovjet Vörös Hadsereg tisztjeként a robbanóanyagok gyártására és bevetésére szakosodott. A román közigazgatás kiskirálya, Octav Cozmanca valamikor a Ceausescu családot szolgálta. A kilencvenes évek elején Petre Roman miniszterelnök megkérdezte: ki ez a fickó? Cozmanca, Nicu Ceusescu volt fullajtára - jött a válasz. Azonnal menesszék! - zengte a kormányfő. Nem lehet, replikáztak a tanácsadói, ő ismeri a kódokat, telefonszámokat és irodakulcsokat. Hát akkor maradjon, de semmi tisztsége ne legyen - egyezett bele a miniszterelnök. És Cozmanca maradt. Annyira, hogy Petre Roman mára nincs sehol, Cozmanca viszont teljhatalmú miniszterként uralkodik. Romániát meghívták a NATO-ba. Egy olyan országot, amelyben virágzik a korrupció, a kulcspozíciókban pedig a diktatúra második vonalából jövő "pártkáderek" és egykori szekusok ülnek. /Román Győző: Szekusék a NATO-ban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./
2003. november 18.
Még jól meg sem alakult a Székely Nemzeti Tanács, már támadták őket a román nemzetféltők. Az élen Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével, aki szerint az említett tanács minden tagját bilincsbe kell verni. Egymást túllicitálva kérik, követelik az SZNT-vel való leszámolást, annak megszüntetését. Az RMDSZ vezetői különböző rész- és önérdekek miatt erről nem akarnak beszélni, tárgyalni erről. Romániában a nacionalista hang még mindig uralkodó, "államalkotó" gondolat. Románia nem demokrácia. A tévében a kormánypárti Adrian Paunescu, . Ceausescu udvari költője nacionalista tirádákkal, mítoszokkal szédíti az egyszerű emberek millióit. Több régi volt főelvtárs ma felsőházi tag, s a legvadabb nacionalisták közül valók. Azután a priuszos Pruteanu, a szovjet őrnagyból román honatyává avanzsált Ilie Ilascu, a folytonosan háttérügyek után kutató Sergiu Nicolaescu - így áll pillanatnyilag a román politikum.Az ország érdeke az, hogy a szélsőséges nacionalizmustól és nacionalista politikusaitól megszabadult korszerű, demokratikus Románia kopogtasson az Európai Unió kapuján. /Román Győző: Bilincszörgetés Bukarestben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 18./
2003. december 19.
Dec. 18-án ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament az 1989-es decemberi eseményekről. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a tizennégy évvel ezelőtti álmok elárulásával vádolták a romániai átmeneti időszak főszereplőit, a ma magukat szociáldemokratának nevező politikusgárdát. Az ünnepi ülésen a forradalmárok képviselői közül egyedül Dan Iosif elnöki tanácsosnak adtak szólási lehetőséget. - A román nép csak kis mértékben volt az 1989-es forradalom haszonélvezője, a hatalmat a volt rezsim egy szűk csoportja kaparintotta meg - jelentette ki az ünnepi ülésen Nicolae Vlad Popa liberális szenátor. A Demokrata Párt részéről Petre Roman szenátor szólalt fel, aki megemlékező beszédében szintén élesen bírálta azokat, akik a román társadalmat ilyen nehéz helyzetbe juttatták, ezért - vélte - elsősorban a jelenlegi kormány a felelős. A Nagy-Románia Párt részéről Ilie Ilascu szenátor is a forradalomról fel nem tárt igazságot tette szóvá. Véleménye szerint az elmúlt 14 év során annyi viszont kiderült, hogy a hősök közül ki érdemli meg ezt a kitüntetést, és ki a szélhámos. Példának Tőkés Lászlót hozta fel, aki szerinte fegyveres harcra, szeparatizmusra buzdítja a magyarokat. Az RMDSZ nevében felszólaló Tokay György RMDSZ-képviselő köszönetet mondott az 1989. decemberi forradalom hőseinek és kijelentette, noha nem ért egyet Tőkés László jelenlegi akcióval, "hősi gesztus" volt, amit 1989-ben tett. Tokay György szerint 14 év után sok minden nem valósult meg, de előrelépés történt. - Nem engedhetjük meg a történtek elpolitizálását - szögezte le. Beszédében Ion Iliescu államfő visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek véleménye szerint az 1989-es forradalmat igyekeznek meghamisítani. Nem palotaforradalom volt, hanem egy Temesvárról induló és Bukarestben kulmináló népfelkelés. Nem államcsíny, hanem igazi rendszerváltás történt 1989. decemberében, hiszen ha nem így lett volna, ez az ország ma nem a jogállam, és a demokrácia útját járná, hanem megmaradt volna a tizennégy évvel korábbi diktatúra csak más vezetőkkel az élén - hangoztatta. /Ma sem ismerjük az igazságot 1989 decemberéről - hangzott el a parlament ünnepi ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./
2007. június 5.
Szabadlábra helyezték Tudor Petrov Popa-t, az Ilascu-csoport utolsó tagját is. Ilascu-ékat a Dnyeszteren túli Köztársaság Legfelső Bírósága tizenöt év börtönre ítélte el. Ezt megelőzően Andrei Ivantocot helyezték két nappal korábban szabadlábra. A négytagú csoportosulás Moldova Köztársaság területi integritásáért küzdött abban a polgárháborúban, amely végül a Dnyeszteren túli Köztársaság leválását eredményezte. Ilascuékat 1992. június 2-án tartóztatta le, és ítélte el terrorizmus vádjával a bíróság. Ilascut halálra, a többit tizenöt év börtönbüntetésre ítélték. A nemzetközi nyomás hatására 2001-ben Ilie Ilascu kegyelemben részesült, és kilenc évi fogság után szabadlábra helyezték. Ilascu Romániába távozott, majd a Nagy-Románia Párt jelöltjeként felküzdötte magát a romániai szenátorságig. /Kiszabadult az Ilascu-csoport utolsó tagja is. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./
2008. október 28.
Október 27-én az ítélőtábla helyt adott Kincses Előd kifogásának, hogy az RMDSZ nem fellebbezhette meg a korábbi bírói ítéletet, amely szerint a független jelölt által benyújtott támogatói lista közjegyző által hitelesített másolata egyenlő értékű az eredetivel. „Az RMDSZ sem politikailag, sem jogilag nem gondolta végig mindezt, sőt jogi képviselője szakmai hibát is elkövetett” – jelentette ki Kincses Előd. „Elfogadjuk a döntést, nem kommentáljuk, inkább a kampánnyal foglalkozunk” – reagált a bírói döntésre Szabó Árpád, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke. /Antal Erika: Kincses indulhat. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./ „Sajnálom, hogy a választási törvényre fittyet hányva, bizonyos RMDSZ-vezetők betegesen rettegnek a versenyhelyzettől, és semmiként nem akarják feladni a közel két évtizeddel ezelőtt megszerzett státusukat. Nem értem Markó Bélát, miért fél a választóktól, miért nem engedi, hogy majd ők döntsenek”- nyilatkozta Kincses. Politikai pályafutása során Kincses Elődöt harmadik alkalommal próbálták megakadályozni, hogy szenátori tisztségre pályázzon. 1990 tavaszán a Vatra Romaneasca emelt óvást ellene. „Akkor meglepő módon az RMDSZ nem élt a törvény adta lehetőséggel, és nem támadta meg az alapfokon hozott döntést. Így engem töröltek a lista első, és egyetlen befutó helyéről, amire Markó Béla léphetett elő” – emlékeztetett a marosvásárhelyi jogász-politikus. Kincsest rá egy évtizedre, 2000-ben az RMDSZ óvta meg, amikor függetlenként próbált versenybe szállni. Akkor azzal az ürüggyel nyújtottak be óvást Kincses Előd ellen, hogy kettős állampolgárként nem vehet részt a választásokon. „A moldovai Ilie Ilascut a románok nem óvták meg, ő bekerülhetett a parlamentbe. Annak ellenére, hogy Takács Csaba és Kelemen Atilla megígérték, hogy nem fordulnak a törvényszékhez, az RMDSZ emberei ezt mégis megtették. Nevetséges, hogy egy olyan alakulat óvott meg a kettős állampolgárságom miatt, amely abban az időben kimondottan szorgalmazta a kettős állampolgárság megadását” – tette hozzá Kincses. /Szucher Ervin: Kincses megmérkőzhet. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./
